A könyvtár

A barokk könyvtár berendezését Rutschmann Antal bajor származású pálos szerzetes tervezte és ő vezette a fafaragó műhelyt is. A két emelet magas könyvtárszoba csigalépcsője és bútorai tölgyfából készültek. A szekrényekbe beépítettek kis íróasztalt és toll és tintatartót.

A könyvtár mennyezeti freskója a tudományokat ábrázolja mind közül az első, a legfontosabb teológia. A boltozat 4 sarkában 4 nyugati egyházatya festménye látható. Szent Jeromos (oroszlánnal),Szent Ambrus (méhkassal), Szent Ágoston (lángoló szívvel) és Nagy Szent Gergely (a szentlélek galambjával). A festményeket valószínűleg Paul Troger és munkatársai készítették 1770 körül. A bejárati ajtó felett a négy evangélista látható.
1786-ban II. József abolíció- rendelete a elérte a magyar pálosokat is. A kolostort lefoglalták, szélnek eresztették a szerzeteseket.Az ingóságokat elárverezték. A műkincseket és a nemesfém tárgyakat a királyi kincstárba vitték. A kolostori könyvtár könyveit az egyetemi könyvárba vitték.

A kolostor épületében különféle hiatalok működek, és a könyvtárterem néha kaszinóként is szolgált. 1803-ban Gróf Széchenyi Ferenc megkapta I. Ferenc királytól a kolostort. Itt helyezte el a nagycenki gyűjteményét, ami később az Oszágos Széchenyi Könyvtár alapja lett.

Pálos könyvtár

A törökök kiűzése után a pálosok a pesti vár szögletében kaptak telket, itt felépítették rendházukat és szép könyvtárukat. Az 1715-1780 között épült templom és kolostoregyüttesen belül épült a könyvtár 1760 és 1770 között. A pálos rend európai anyaházának szánták, hogy a Lengyelországtól Portugáliáig számos országban megtelepedő, de általában kicsiny, 8-10 fős kolostorok mellett a szerzetesek végre egyetlen nagyobb, központi épülettel (és persze könyvtárral) is rendelkezzenek. Az 1780-ra elkészült kolostorban a törökök elől menekített, mintegy 8000 kötetet őrizték. A 16-18.századból megmaradt könyveket ma Pesten a Központi Papnevelő Intézetben (amely egy ideig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának is otthont adott) őrzik "Pálos Könyvtár" néven. Zárt gyűjtemény, csak kutatók használhatják. A teológiai hallgatóknak modern, folyamatosan fejlesztett könyvtáruk van. A Pálos könyvtár állományának összetétele: 8000 kötet, ami 16000 művet tartalmaz, zömében 16- 18. századból. 1500 előtti könyv 15 található kódex nincs.

A Pálosok címere

A pálos rend címerében pálmafa áll, két oldalát felemelt lábbal támasztó, szemben álló, ágaskodó oroszlánnal. A fa tetején csőrében kenyeret tartó, leeresztett szárnyú holló.

A rend címere Thébai Remete Szent Pál (228–341) emlékét jeleníti meg, akinek Özséb atya szerzetesrendjét oltalmába helyezte. A legenda szerint Remete Szent Pál volt az első, aki a keresztény hit alapján remeteként élt, kivonult a hegyek szabdalta pusztába. Olyan hegyre bukkant, amelynek tövében jókora barlang rejtőzött. A barlang másik bejáratánál öreg pálmafa állt. A fa levele szolgált neki ruhául, gyümölcse etette őt. Minden nap egy holló jelent meg csőrében fél kenyérrel. Amikor Remete Szent Antal hírét vette, hogy néhány napi járóföldre tőle egy nála jóval idősebb szerzetes él, meglátogatta Pált. A holló ekkor kétszer annyi kenyeret hozott. Erre utal a jelmondat: Duplicavit annonam (Megkettőzte a táplálékot). amely átvitt értelmű jelentése az is lehet, hogy a szükségben Isten megkettőzi a segítséget. A címerben a pálmafát támasztó két oroszlán azért jelenik meg, mert Szent Pál temetéséhez a gödröt két oroszlán ásta ki a mancsával.