Boldog Özséb

Boldog Özséb

Esztergomban született 1200. körül és meghalt Pilisszentkereszten 1270. január 20.-án. Ő alapította magyar eredetű pálosrendet.
Mivel Esztergomban született, ott kezdte el tanulmányait a káptalani iskolában. Az életrajzírója szerint hallgatag, komoly és szerény fiú volt. Sokat imádkozott, böjtölt, elmélkedett.Valószínűleg részt vehetett Esztergom védésében a tatárok ellenében. Fiatalon kanonok lett. 1247-ben Pilisszántó közelében remeteségbe vonult. Kesztölc határában a Hármas barlang alatt a forrás mellé tűzte a szent kereszt tiszteletére megalapította fő monostorát. In Cruce salus - Keresztben az üdvösség. Ez vált a pálosok jelmondatává. Özséb sokat elmélkedett, imádkozott. Látomása indította arra, hogy a remetéket szervezze renddé. Hagyomány azt tartja, hogy Aquinoi Szent Tamás közbenjárt IV. Orbán pápánál a rend kanonizálása érdekében. Ágoston rendi szabály szerint kezdték el szervezni az életüket.
Fáradhatatlanul imádkozott, járt-kelt az országban. A rend védőszentének a tébai Remete Szent Pált válaszotta. Boldog Özséb 1270-ben halt meg súlyos betegségben.

Remete Szent Pál

Az első remeték között tisztelhetjük Remete Szent Pált. Az életrajzírói szerint (Szent Athanáz és
Szent Jeromos) gazdag thébai családból származott 228. körül. A kor szokásai szerint kiváló nevelésben részesült, ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. Szüleit elveszítette 16 évesen és nagy vagyon örököse lett. 249-ben Decius császár ismét üldözte a keresztényeket. Sógora feljelentette Pált. Az ifjú keresztény félt a kínzásoktól és elmenekült. Alsó-Théba pusztaságában egy barlangra lelt. A bejáratát nehezen lehetett megtalálni, a barlang közelében tiszta vizű forrás és datolyapálmák voltak. Itt mélyült el Istennel való kapcsolatában és döntötte el nem megy vissza többet az emberek közé. A fa gondoskodott róla, ruhát adott neki és élelemet. A legenda szerint egy holló vitt mindennap egy fél cipót. A környékén több remete is élt, talán istentiszteletre mindig összegyűltek. Szent Pál életéről nem sokat tudunk, de az a legenda, hogy Remete Szent Antalt az Úr figyelmeztette, nem ő a legidősebb és legszentebb remete, hanem Pál. A Szent Antal aki 90 éves volt, több napi keresés után lelt rá a 113 éves Pálra. Közösen dicsőítettek Istent, elmélkedtek, beszélgettek. A holló most egy egész cipót hozott nekik. Újra hálát adtak az Úrnak. Pál arra kérte Antalt, hogy hozza el neki Szent Athanáz püspök köpenyét. Antal elment, de vissza felé menet érezte, hogy Pál meghalt. Testét a köpenybe burkolta be, eltemette egy mélyedésbe, amit váratlanul megjelent két oroszlán kapart ki. Ez 343-ban történt. A sivatagban Szent Pál teste mumifikálódott. Életének példája gyorsan terjedt, zarándokok keresték fel, 494-ben szenté avatták. Tetemét Konstantinápolyba vitték 1169-ben, feje Rómába került innen került Prágában majd, Karlstein várába. Velencébe került a tetem 1240-ben, magyar Nagy Lajos 1381-ben kapta meg Velencétől. II. Lajos a fejet 1523-ban hozta haza a Budaszentlőrinci pálos kolostorba. A török elől 1527-ben Trencsén várába került, ahol az ereklye egy ostrom során elégett. A budai sziklatemplomban mégis egy lábszár ereklyét őriznek Remete Szent Páltól.

Pálos-Mátyás király

Két hollós találkozása

Hunyadi Mátyás igen kedvelte a pálosokat. Két történet is megőrzött az emlékezett. Gyöngyösi Gergely jegyezte fel.
Mátyás egy alkalommal az országnagyokkal és az urakkal estebéd soránt vitatkozott, hogy elyik szerzetesrend szolgálja hivebben az Istent. Az urak ferenceseket, domonkosokat és más rendeket soroltak fel, kinek melyik rend állt közelebb a szívéhez. Mátyás a pálosokat említette. Próbát tettek. Minden rendhez elküldtek szolgákat, hogy megnézzék mit csinálnak. Szolgák egymás után jöttek, hogy zárva találták a templomokat. Nagysokára érkezett vissza az utolsó szolga. Megemlítette, hogy a pálosok éjjel-nappal virrasztanak és imádkoznak Magyarországért.
A király a rendet bőkezűen megjutalmazta.
Mátyás király egy alkalommal vadászott a budai rengetegben. Előre lovagolt, hogy a kedvenc szerzeteseit meglátogassa. Egy szerzetes nem engedte be a királyt, megvárakoztatta. Közben a kíséret is utolérte Mátyást. Gergely testvér, aki a perjel volt, szabadkozott, hogy megvárakoztatta. De Mátyás dícsérte, bár neki ily hű emberei volnának. Mátyás ha tehette sokat időzött a Budaszentlőrinci kolostorban beszélgetett Gergely testvérrel. Nagyon szerette és kedvelte őt. Mikor Gergely perjel meghalt, Mátyás szeméből könnycsepp gördült le és azt mondta egyik hollós siratja a másik hollóst.

Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc.

A mai Budakeszi út 91–95. sz. alatt Buda mellett a rengetegben a Hárshegy aljában 1290 ben egy Szent Lőrincnek szentelt kápolna állt. Itt 1290 és 1300 között pálos kolostor épült., ami 1308-tól a rend főkolostoraként működött. A kolostor 76 méter hosszú volt, közepén állt a templom, melynek főoltára Szent Lőrinc oltár, jobbra a Szent Kereszt oltár (ez utalt az első templomra, mely a Pilisben a Szent Kereszt tiszteletére emelt Boldog Özséb) és folyosói kápolnában volt Szent István oltára - később ide került Remete Szent Pál ereklyéje. Budaszentlőrinc hamarosan híres zarándokhely lett . Fürdőháza is volt, 150 vendéget is el tudtak helyezni a kolostorban. Gazdagon díszített gótikus épület volt. A Pálos rend első fő kolostorában, fénykorában 500-800 ember is élt itt. Itt volt szerzetes Fráter György is. 1526 után a török a kolostort feldúlta, lerombolta. A szerzetesek az értékeket különböző helyekre menekítették. Remete Szent Pál ereklyéje Trencsénbe került, itt sajnos tűzvész áldozata lett. Kincstáruk és könyvtáruk egy része Lepoglavába került. Az egykori kolostor romjai 1827-ben még embermagasságuak voltak, a környékbeliek különböző építkezésekre hordták szét a köveket. A feltárást Bugát Pál orvos kezdte el, majd 1949-ben Gerevich Tibor és Zolnay László tette teljessé a feltárást. Ma az egykori budaszentlőrinci kolostor helyén egy szépen kialakított romkert áll, egy újra felszentelt oltárhellyel.

Pálos vértanuk

Pálos vértanúk

Pálosok sok vértanút adtak az egyháznak. Csak kettőt szeretnék röviden ismertetni. Csepelényi György 17. században élt. 1626-ban egy magyar nemesi család sarjaként látott napvilágot. Vallásos nevelést az édesanyjától (Pataki Mária) kapta. Sopronbán falván 16 évesen kezdte a noviciátusát. 1643. máj. 13.-én tette le az ünnepélyes fogadalmát. Életében nagy tiszteletnek örvendett: rendi szabályokat pontosan megtartotta, alázatos és tiszta életet élt. A máriavölgyi kolostorban növendékek nevelését bízzák rá (itt alperjelnek kinevezték). Ezidőtájt Magyarországon igen nagy vallási ellentétek voltak. Az ország északi részébe küldték, hogy a protestánsok ellenében terjessze, védelmezze a hitet. A hitviták során békés alázatos szónoki képességekkel állt helyt. Missziós főnöknek nevezték ki (X. Kelemen pápa által)Mezőkövesd,
Eger és Füzes vidékére. Hamar kivívta protestánsok ellenszenvét, mivel 7 falut térített vissza. 1674. márc. 26-án protestánsok elvitték, 60 napig bántalmazták. Ruhátlanul kellett járnia, megostorozták, leköpdösték,.... A szenvedéseket alázatos türelemmel viselte, fogsága alatt példájával is térített embereket. 1694. május 24-én lefejezték.

Vezér Ferenc a XX. sz. vértanúja. A Grősz-per egyik áldozata (1951)a katoikus egyház elleni támadás részeként. Egyik kiemelt vádlott volt a kommunisták szemében, hiszen 15 parasztembert tartoztattak le Pálosszentkút körüli tanyákról. Nekik bántatlanságot ígértek ha hamisan tanúznak, de kivégezték őket. Vezér Ferencet letartóztatták, börtönben válogatott kínzásokat kellett átélnie, mely három hónapig tartott. A börtönben és a siralomházban vigasztalta a rabtársait. 1951. augusztus 3-n reggel a Gyűjtőfogház udvarán felakasztották. Derűs, vidám, szeretet sugárzó egyéniség volt. Egyszer egy feljelentés miatt letartoztatták 1945-ben, de kiengedték.
1945-től a pálos rendházak gazdasági gondnoki ügyeit intézte. Szorgalmasan járta a kolostorokat, nagy zarándoklatokat szervezett. Emlékére a gellérthegyi Szikla templomban művészi faragású oltár áll, melyet Ferencz Béla alkotott.

Sziklatemplom

A Gellérthegyi Sziklatemplom mai központja a magyarországi pálosoknak. Egyik terme egy csodát rejt. Egy pálos vértanú, Vezér Ferenc emlékére egy kaliforniai erdélyi fafaragó művész ajándékot adott a templomnak. Ferencz Béla marosvásárhelyi születésű székely művész. 72 évesen kezdte el és több éven át faragta világos hársfából az oltárt és a többi tárgyat. Díszítésében a honfoglaláskori és avar ornamentika mellett a magyar és keresztény jelképek is megtalálhatóak. A faragott műtárgyakon csodaszarvas, turulmadár, szent korona, koronázási jelvények találhatók. Japán nyírfából készített urnán a díszekből Eger várának ostroma bomlik elő a látogató szeme előtt. Ezeket a művész 1994-ben ünnepélyes keretek között ajándékozta a pálos rendnek.

Fehér barát

Egy szép régi befelyezetlen regényben is feltűnik a pálosokrend megalapítóának, Boldog Özsébnek az alakja. Tormay Cecile Az ősi küldött c. trilógiájája, a XII. században játszódik, egy ember útkereséséről szól. Ung vitéz életúja a beteljesületlen szerelmétől a haza és a megtalált Isten szeretetéig. Kalandokban gazdag életet élő ifjú, aki külhont megjárja csak a heves vágyakozás hajtja haza szerelméhez. Az árpád kori magyar történelem jeles alakjai idéződnek fel a regényben. Tatárjárás vérgőzős időszaka alatt találja meg a belső békéjét az Istenben. Találkozik a Patacsi kolostor szerzeteseivel, mely nagy hatást gyakorol az életére (ma Jakab hegy). Útkeresése során találkozik a régi magyar hitvilág képviselőivel, és életét befolyásoló beszélgetést folytatott Boldog Özsébbel. A vész alatt és elmúltával járja az országot erősíti a népben az újra kezdés vágyát.