Pálosok sok vértanút adtak az egyháznak. Csak kettőt szeretnék röviden ismertetni. Csepelényi György 17. században élt. 1626-ban egy magyar nemesi család sarjaként látott napvilágot. Vallásos nevelést az édesanyjától (Pataki Mária) kapta. Sopronbán falván 16 évesen kezdte a noviciátusát. 1643. máj. 13.-én tette le az ünnepélyes fogadalmát. Életében nagy tiszteletnek örvendett: rendi szabályokat pontosan megtartotta, alázatos és tiszta életet élt. A máriavölgyi kolostorban növendékek nevelését bízzák rá (itt alperjelnek kinevezték). Ezidőtájt Magyarországon igen nagy vallási ellentétek voltak. Az ország északi részébe küldték, hogy a protestánsok ellenében terjessze, védelmezze a hitet. A hitviták során békés alázatos szónoki képességekkel állt helyt. Missziós főnöknek nevezték ki (X. Kelemen pápa által)Mezőkövesd,
Eger és Füzes vidékére. Hamar kivívta protestánsok ellenszenvét, mivel 7 falut térített vissza. 1674. márc. 26-án protestánsok elvitték, 60 napig bántalmazták. Ruhátlanul kellett járnia, megostorozták, leköpdösték,.... A szenvedéseket alázatos türelemmel viselte, fogsága alatt példájával is térített embereket. 1694. május 24-én lefejezték.
Vezér Ferenc a XX. sz. vértanúja. A Grősz-per egyik áldozata (1951)a katoikus egyház elleni támadás részeként. Egyik kiemelt vádlott volt a kommunisták szemében, hiszen 15 parasztembert tartoztattak le Pálosszentkút körüli tanyákról. Nekik bántatlanságot ígértek ha hamisan tanúznak, de kivégezték őket. Vezér Ferencet letartóztatták, börtönben válogatott kínzásokat kellett átélnie, mely három hónapig tartott. A börtönben és a siralomházban vigasztalta a rabtársait. 1951. augusztus 3-n reggel a Gyűjtőfogház udvarán felakasztották. Derűs, vidám, szeretet sugárzó egyéniség volt. Egyszer egy feljelentés miatt letartoztatták 1945-ben, de kiengedték.
1945-től a pálos rendházak gazdasági gondnoki ügyeit intézte. Szorgalmasan járta a kolostorokat, nagy zarándoklatokat szervezett. Emlékére a gellérthegyi Szikla templomban művészi faragású oltár áll, melyet Ferencz Béla alkotott.
Eger és Füzes vidékére. Hamar kivívta protestánsok ellenszenvét, mivel 7 falut térített vissza. 1674. márc. 26-án protestánsok elvitték, 60 napig bántalmazták. Ruhátlanul kellett járnia, megostorozták, leköpdösték,.... A szenvedéseket alázatos türelemmel viselte, fogsága alatt példájával is térített embereket. 1694. május 24-én lefejezték.
Vezér Ferenc a XX. sz. vértanúja. A Grősz-per egyik áldozata (1951)a katoikus egyház elleni támadás részeként. Egyik kiemelt vádlott volt a kommunisták szemében, hiszen 15 parasztembert tartoztattak le Pálosszentkút körüli tanyákról. Nekik bántatlanságot ígértek ha hamisan tanúznak, de kivégezték őket. Vezér Ferencet letartóztatták, börtönben válogatott kínzásokat kellett átélnie, mely három hónapig tartott. A börtönben és a siralomházban vigasztalta a rabtársait. 1951. augusztus 3-n reggel a Gyűjtőfogház udvarán felakasztották. Derűs, vidám, szeretet sugárzó egyéniség volt. Egyszer egy feljelentés miatt letartoztatták 1945-ben, de kiengedték.
1945-től a pálos rendházak gazdasági gondnoki ügyeit intézte. Szorgalmasan járta a kolostorokat, nagy zarándoklatokat szervezett. Emlékére a gellérthegyi Szikla templomban művészi faragású oltár áll, melyet Ferencz Béla alkotott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése